udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
119
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-119
Névmutató:
Molotov, Vjacseszlav Mihajlovics
1991. június 2.
A Vatra Romaneasca Marosvásárhelyen országos értekezletet tartott /jún. 1-2./. A résztvevők egyperces néma felállással adóztak az 1946. jún. elsején kivégzett román fasiszta vezér, Ion Antonescu és az 1990. márciusi marosvásárhelyi tragikus események román áldozatai emlékének. Megválasztották az új vezetőséget, elnök: Zeno Opris, aki egyben a Románok Nemzeti Egységpártja tiszteletbeli elnöke /az eddigi elnök, Radu Ceontea, aki egyúttal a Román Nemzeti Egységpárt elnöke, tiszteletbeli elnök lett/, a másik tiszteletbeli elnök Iosif Constantin Dragan volt vasgárdista, az antiszemita, nacionalista Europa hetilap anyagi támogatója, alelnök: Iustinian Petrescu kolozsvári egyetemi tanár. A szóvivő továbbra is Carolina Ilica. A résztvevők beadvánnyal fordultak Iliescu elnökhöz, kérve, hogy "távolítassa el az országból a magyar múltra emlékeztető összes emlékművet". Hangsúlyozták, hogy küzdenek a Molotov-Ribbentrop paktum érvénytelenítéséért. Felszólították a román kormányt, hogy kényszerítsen ki a magyar kormánytól olyan nyilatkozatot, hogy nem tart igényt Erdélyre. A Vatra pontokba szedte követeléseit, ezek között szerepel, hogy utasítsanak el minden követelést a magyarság nagyobb kulturális autonómiájára és a magyar nyelvű oktatás kiszélesítésére vonatkozóan, ne engedjék a Bolyai Tudományegyetem megnyitását, ne engedélyezzék magyar konzulátus megnyitását, minden Hargita és Kovászna megyéből elüldözött románt telepítsenek vissza, amennyiben ezt megakadályozzák, az államelnök vizsgálja meg a két megyében a szükségállapot bevezetését. Biztosítsanak mindenütt székházat a Vatra Romaneascának. Az egyik Kovászna megyei Vatra-küldött követelte: a kormány tiltsa be a magyar nyelvet. - A Vatra a kettészakadás veszélyével néz szembe, nemrég ugyanis volt Kolozsváron is egy Vatra konferencia, amit ez a mostani marosvásárhelyi nem ismert el érvényesnek. /Tófalvi Zoltán: A Vatra Romanesca "határozat-csomagterve". = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4., Bögözi Attila: Helyszíni tudósítás a VR országos konferenciájáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./ 1991. június 19.
A Besszarábiáért és Bukovináért Társaság felhívással fordult a román parlamenthez, javasolva, hogy ne ratifikálják a szovjet-román szerződést, tartsanak vitát a Molotov-Ribbentrop paktumról és következményeiről, a román kormánynak pedig azt javasolta, hogy kezdjen tárgyalásokat Észak-Bukovina, Herta, a Kígyó-sziget azonnali visszaadásáról. /Romania Libera, jún. 19./1991. június 24.
A román parlament két háza jún. 24-én együttesen ülésezett, Adrian Nastase külügyminiszter a Molotov-Ribbentrop paktum törvénytelen voltát hangsúlyozta, hozzátéve, hogy "Románia területeit különböző köztársaságokhoz ragasztották és Sztálin nagyfokú elnemzetlenítésbe kezdett. Ennek következtében Észak-Bukovinában a románság részaránya 25, Moldáviában pedig 65 százalékra csökkent." Abból kell kiindulni, mondta, hogy pillanatnyilag két román állam van. Segíteni kell a Prúton túliakat a határok áttetszővé válásában. Kis lépésekkel kell a cél felé menni. Ebben a hangnemben szólaltak fel a honatyák. Marian Enache: "A román területeknek a román állam részeivé kell válniuk." Ion Ratiu: "El kell ismertetnünk ősi jogainkat." Végül a parlament egyhangúan elfogadta azt a nyilatkozatot, amely szerint a Molotov-Ribbentrop paktum ellentétben áll a nemzetközi jog alapelveivel, ezért semmisnek kell nyilvánítani. Ugyanígy kell megítélni Sztálin és Hitler megegyezésének következményeit, Besszarábia, Észak-Bukovina és Herta tartomány erőszakos elfoglalását. A nyilatkozat felkéri a kormányt, hogy ennek szellemében cselekedjen az elcsatolt területek lakossága jogos törekvéseinek teljesítéséért. /Román Győző: A parlament kimondta: Besszarábia, Bukovina ősi román föld. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./1991. június 27.
A Molotov-Ribbentrop paktumra vonatkozó román parlamenti nyilatkozatot kommentálva Csurkin szovjet külügyi szóvivő sajtóértekezleten kijelentette, hogy e paktum elvesztette jelentőségét, azonban a jelenlegi határokat a békeszerződés határozta meg. Moldova továbbra is a Szovjetunió egyik tagköztársasága marad. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29-30./ 1991. július 8.
Az ukrán parlament közleményben utasította vissza a román parlament határozatát a Molotov-Ribbentrop paktummal kapcsolatban. A TASZSZ szerint ebben a határozatban gyakorlatilag területi követelések fogalmazódnak meg Ukrajnával szemben: Észak-Bukovináról és a Duna menti területekről lenne szó, Az ukrán álláspont szerint ezek ősi ukrán földek, amelyeket 1918-ban Románia elfoglalt. Ukrajna határait a békeszerződés állapította meg, ez érvényes nemzetközi szerződés. Ukrajna visszautasít minden területi igényt. /Lambert Gábor: Ukrajna visszautasítja a román területi követeléseket. = Magyar Nemzet, júl. 8./1992. szeptember 17.
Szemkovics Aristotel román férfi elmondta az újságírónak, miért kell menekülnie: a Ceausescu-rendszer idején többször bevitték a Securitate emberei és megverték, bebörtönözték. A rendszerváltás után újra felkereste Ionescu volt szekus, aki pénzt ajánlott neki, hogy vegyen részt a kormánypalota "ostromában". Nem vállalta. 1992-ben ismét felkereste Ionescu, annak ellenére, hogy lakást változtatott. Dollárt ígért, arra kérve Szemkovicsot, hogy lépjen be az RMDSZ-be és a választások előtt dobjon egy Molotov-koktélt a Front vagy egy másik párt székházára. Nem tette meg, ellenben Magyarországra jött, egy menekülttáborba. Itt is felkereste egy Nicolae nevű ezredes, 29 ezer lejt adott neki azzal, hogy szolgáltasson információkat a táborról.../Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./1993. április 9.
Adrian Nastase, a képviselőház elnöke vezetésével parlamenti küldöttség látogatott Ukrajnába, ápr. 9-én térnek haza. A küldöttség találkozott Ivan Plujsccsal, a Legfelsőbb Rada elnökével. A megbeszélésen szó volt többek között a két ország közötti alapszerződés előkészítéséről, a kisebbségek helyzetérő, a kisebbségi jogok szavatolásáról. Tárgyaltak Románia, Ukrajna és Lengyelország hármas szövetségének létrehozásának tervéről is. Egyetértettek azzal, hogy jelenleg nem kívánatos a határmódosítás, azzal a kikötéssel, hogy a két ország biztosítja a nemzeti kisebbségek jogait. Leonyid Kravcsuk elnökkel is tárgyaltak. Adrian Nastase kifejtette, a Molotov-Ribbentrop paktum egyike a románok nagy történelmi fájdalmainak, a paktumot nem lehet meg nem történtté nyilvánítani, mert az máig fájó sebet ejtett Románia testén. /Határmódosítást nem, kisebbségi jogokat igen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./1993. április 14.
A Román Nemzeti Egységpárt súlyos hibának minősítette, hogy Románia elismerte Moldova függetlenségét, megnehezítve ezáltal az uniót. Traian Chebeleu visszautasította ezt a vádat, leszögezve, hogy ez volt az egyedüli mód a Molotov-Ribbentrop paktum felszámolására. Romániában felfigyeltek az Ukrajnához került területeken élő románok helyzetére, Nastase román parlamenti házelnök kijevi látogatását követően. A román lapok szerint ez a népcsoport sorsára hagyottan él "az ősi román területen". /B. T., Bukarest: Az egyesülés Romániát is veszélyeztetné. = Magyar Hírlap, ápr. 14./ 1993. szeptember 29.
Szept. 29-én befejezte Vacaroiu miniszterelnök háromnapos oroszországi látogatását. Csernomirgyin miniszterelnök kemény hangon tárgyalt vendégével, kéznyújtás helyett az oroszok öklüket rázták, írták a román lapok. Románia szeretné elérni, hogy a kétoldalú alapszerződésben Oroszország mondja ki a Molotov-Ribentrop-paktum semmisségét és ismerje el a most részben Ukrajnához tartozó besszarábiai területek elcsatolásának jogtalanságát. Csernomirgyin hallani sem akart erről. Az orosz fél megígérte a kétmilliárd köbméter földgáz szállítását Romániának, előbb azonban az eddigi számlákat, sokmillió dolláros adósságot ki kell fizetni. A tárgyalások egyéb részleteit homály fedi. /Felemás román-orosz találkozó. = Népszabadság, szept. 30./ 1994. június 8.
Moszkvában jún. 1-3-a között háromnapos román-orosz külügyi szakértői megbeszéléssorozat zajlott le. Áttekintették a két ország között hajdan aláírt egyezményeket. Románia nem érte el, hogy a készülő alapszerződésbe foglalják bele a Molotov-Ribbentrop-paktum érvénytelenné nyilvánítását, melynek értelmében Bukovina és Besszarábia a Szovjetunióhoz került. A szakértői tárgyalásokat szeptemberben folytatják. /Magyar Hírlap, jún. 8., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./1994. október 15.
Nem volt eredményes a román-orosz alapszerződésről tartott bukaresti szakértői tárgyalássorozat. Románia ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy a szövegben nyilvánítsák semmisnek az Észak-Bukovinát, Besszarábiát és Herta tartományt a második világháború idején a Szovjetuniónak juttató Molotov-Robbentrop-paktumot. Oroszország azzal érvelt, hogy a kérdéses területek már a Moldovai Köztársasághoz, illetve Ukrajnához tartoznak. /Magyar Hírlap, okt. 15./1994. november 2.
A Demokratikus Konvenció /DK/ okt. 31-i ülése után nyilatkozatot tett közzé, amelyben követeli, hogy a román kormány hivatalosan is mondja fel az 1970. június 7-én a Szovjetunió és Románia által húsz évre aláírt barátsági szerződést. Amennyiben egyik fél sem kifogásolja, a szerződés öt-öt évenként automatikusan meghosszabbodik. 1989 után a Szovjetunió és Románia, Mihail Gorbacsov és Iliescu új alapszerződést kötött, de ezt a román parlament nem ratifikálta. A román-orosz tárgyalások megkezdődtek, de Bukarest követelései miatt hamar elakadtak. A román fél szeretné belevenni a dokumentumba, hogy a Molotov-Ribbentrop egyezmény semmis, ez elismerné, hogy Besszarábia, Észak-Bukovina jogtalanul került szovjet fennhatóság alá, így utat nyitna a román igények teljesítésének. A DK bejelentette: ha nov. 6-ig nem történik meg a szerződés felbontása, kérni fogják a kormány és Iliescu lemondását.- Sietve jött a külügyminisztériumi közlemény, amely javasolta a kormánynak a szerződés felmondását. /Magyar Nemzet, nov. 2./ 1994. november 12.
Nov. 12-én Piatra Neamt városban a helyi hivatalosságok képviseletében leleplezték Antonescu mellszobrát. A Rompres az eseményről beszámolva idézi a "katona-hazafi" 1941-es hadparancsát, ebben a fasiszta diktátor a Molotov-Ribbentrop paktum nyomán elszakított román területek felszabadítására szólított fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ Megjegyzés: ez a harmadik Antonescu-szobor! Az elsőt 1993. okt. 22-én avatták Slobozia városban /Népszabadság, 1993. okt. 25./, a másodikat Lugoson 1994. febr. 5-e előtti napokban /Politica (Bukarest), 1994. febr. 5./. Ismeretes, hogy Marosvásárhelyen eddig a magyar polgármester ellenállása hiúsította meg a fasiszta diktátor szobrának felállítását, Funar pedig már bemutatta a városházán a Kolozsváron felállítandó Antonescu-szobor makettjét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. jan. 6./1995. február 15.
Márciusban román-ukrán szakértői tárgyalások kezdődnek az alapszerződésről, és az ukrán fél reméli, hogy az év végéig sor kerülhet a dokumentum aláírására, nyilatkozta febr. 15-én bukaresti tárgyalásairól Borisz Taraszjuk, az ukrán külügyminiszter első helyettese. A román külügyi szóvivő febr. 15-i sajtóértekezletén közölte, hogy amennyiben nem sikerülne megoldani az alapszerződésben a Molotov-Ribbentrop paktum következményeinek elutasítására vonatkozó formulát, akkor csak a két kormány közös nyilatkozatát fogalmazzák meg. Ukrajna, akárcsak Oroszország, nem tartja szükségesnek, hogy a határokra is kitérjen az alapszerződésben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./ 1995. február 16.
Sikerült kimozdítani a holtpontról az ukrán-román viszonyt, felgyorsulhat az alapszerződés előkészítése, jelentette ki Kijevben, febr. 16-i sajtóértekezletén Borisz Taraszjuk, az ukrán külügyminiszter első helyettese. Taraszjukot Romániában Iliescu elnök és parlament vezetői is fogadták. Taraszjuk bejelentette, hogy a jövő héten ukrán szakértői küldöttség utazik Bukarestbe, májusban a két külügyminiszter találkozik. A szakértői tanácskozásokon elhangzott, hogy el kell ismerni a jelenlegi határokat. Idén Odesszában román, Konstancában pedig ukrán főkonzulátust avatnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18-19./ Taraszjuk szerint a román társadalomban vannak olyan vélemények, amelyek elutasítják a jelenlegi határokat kijelölő Molotov-Ribbentrop paktum érvényességét, a román politikai elit szerint a Romániától elszakított területek visszaszerezhetők. - Ukrajnában a hivatalos adatok szerint 135 ezer román él, Romániában az ukránok száma negyedmillió. Ukrán részről nehezményezik, hogy míg Ukrajnában óvodai, iskolai és főiskolai anyanyelvi oktatási hálózat áll a román nemzetiség rendelkezésére, addig Romániában mindössze egy iskolában folyik ukrán nyelvoktatás. /Magyar Hírlap, febr. 20./1995. április 3.
Bukarestben befejeződtek a többnapos román-orosz megbeszélések. Szergej Filatovot, a moszkvai elnöki hivatal vezetőjét fogadta Iliescu elnök, Vacaroiu miniszterelnök és Melescanu külügyminiszter. Melescanu elmondta, arról tárgyaltak, hogy a román-orosz alapszerződés térjen ki a Molotov-Ribbentrop paktumra is. Ez a pont képezi a vita tárgyát az alapszerződést illetően, ismerte el Filatov. Románia azt akarja, hogy Moszkva ítélje el az 1939-es szerződést. Oroszország ezt nem fogadhatja el, szögezte le Szergej Krilov orosz külügyminiszter-helyettes, mert az a határmódosítások közvetett kiindulópontját jelentené. /Új Magyarország, ápr. 3./1995. május 18.
Vasile Sofineti, a külügyminisztérium sajtókapcsolatért felelős igazgatója máj. 17-én kommentálta az ukrán elnöki hivatal nemzetbiztonsági titkársága vezetőjének a Clinton elnökkel való kijevi találkozóján elhangzott kijelentését: "Románia nem lehet hamarosan a NATO tagja, mert, mint ismeretes, ez az ország nem mondott le az Ukrajnával szembeni területi követelésekről." Sofineti ezt Románia elvi álláspontja elferdítésének nevezte. Rámutatott arra, hogy a Molotov-Ribbentrop-paktum elítélésének román kérése nem területi követelés. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 18., Népszabadság, máj. 18./1995. október 4.
Az amerikai útjáról okt. 4-én hazaérkezett Iliescu elnököt politikai botrány fogadta Bukarestben. A bukaresti sajtó ugyanis megírta, hogy az államfő Washingtonban " két román Zsirinovszkijnak" nevezte a kormánykoalícióban részt vevő két szélsőséges párt vezetőjét, Gheorghe Funart és Corneliu Vadim Tudort, egyúttal kérve felmentésüket, mert nem igazán képviselik pártjaikat. Iliescu Washingtonban azt is kimondta, hogy a Molotov-Ribbentrop paktummal elvett román területeknek vissza kell térniük Romániához. /Ezt a kijelentését a The Washington Times idézte, átvette a bukaresti Adevarul, olvasható a Magyar Hírlap okt. 5-i számában./ 1995. október 5.
Zsákutcába jutottak az ukrán-román tárgyalások - jelentette ki Volodimit Vaszilenko, az ukrán külügyminisztérium különleges ügyekkel megbízott nagykövete az Interfax-Ukraina hírügynökségnek. Mindez a Ribbentrop-Molotov-paktum politikai megítélésnek eltéréséből adódik. Vaszilenko szerint a román felet terheli a felelősség. A júliusban Kijevben szakértői szinten elért egyezséget ugyanis Bukarestnek egy héten belül vissza kellett volna igazolnia, de ez nem történt meg. Kijev számára a Bukarest által megkérdőjelezett terület hovatartozását nemzetközi egyezmények rögzítik. Az ukrán fél felhozta a negatív visszhangot kiváltott román nyelvtörvényt is, ugyanakkor ezzel szemben az ukrán kisebbségi törvény pozitív. /Magyar Nemzet, okt. 6./1996. február 2.
Külügyi szóvivői sajtóértekezleten ismertették a február elején sorra kerülő román-magyar diplomáciai találkozókat. Marcel Dinu külügyi államtitkár meghívására febr. 12. és 14. között munkalátogatást tesz Bukarestben Somogyi Ferenc, magyar külügyminisztériumi közigazgatási államtitkár. A megbeszéléseken a román-magyar megbékéléssel kapcsolatos dokumentumokról lesz szó, közölte Sorin Ducaru szóvivő. Febr. 1-2-án román-magyar konzultációkra kerül sor Bukarestben az 1995. márciusában államtitkári szinten aláírt Emlékeztető megvalósításáról. Az Emlékeztető 55 pontban rögzítette a román-magyar kapcsolatok különböző területein kitűzött feladatokat, célokat. - A külügyi szóvivő "rendkívül érdekesnek" nevezte a bukaresti ukrán nagykövet nyilatkozatát a Kígyó-szigettel kapcsolatos román-ukrán vitáról. Sorin Ducaru üdvözölte azt, hogy az ukrán fél elismeri a vita jogi jellegét és annak lehetőségét, hogy közösen a hágai bírósághoz forduljon a két ország. /Külügyi tájékoztató a román-magyar és a román-ukrán alapszerződésről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./ Az ukrán-román alapszerződés megkötése elé akadályok tornyosulnak, Kijev ugyanis ragaszkodik a jelenlegi határok sérthetetlenségének kimondásához, Bukarest viszont a Molotov-Ribbentrop paktum elítélését akarja belevenni a szerződés szövegébe. További vitát jelent a Kígyó-sziget hovatartozása. Amennyiben nem sikerül megegyezni, akkor a sziget ügyét át lehet adni a hágai nemzetközi bíróságnak, Melescanu felvetésének megfelelően, jelentette ki Volodimir Vaszilenko, az ukrán küldöttség vezetője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./